FEKETE
A l� r�vid- illetve hosszsz�rsz�lai egyar�nt feket�k, b�re pigment�lt.
�rnyalatai: koromfekete, holl�fekete, b�rsonyfekete, ny�ri fekete.

PEJ
A hossz� sz�r�k �s l�bv�gek feket�k, a r�vid sz�r�k pedig barn�nak legk�l�nb�z�bb �rnyalatai. A b�r pigment�lt.
V�ltozatai: a z�ld l�b� vagy r�kal�b� pej, amelynek a l�bv�gei nem feket�k �s a mosott s�r�ny� pej, amelynek l�bv�gei feket�k, azonban s�r�nye �s farka vil�gos (ritka v�ltozat).
�rnyalatai: vil�gos pej, (k�z�p)pej, mogyor�pej, gesztenyepej, s�t�tpej �s tulajdonk�ppen idetartozik a ny�ri fekete is. Ez ut�bbi k�nnyen �sszet�veszthet� a feket�vel, de ny�ron a haskorc �s az orr vil�gos, t�len a sz�rv�gek v�r�ses �rnyalat�ak.

S�RGA
A r�vid a sz�re vil�gost�l az eg�szen s�t�t barn�ig terjed� valamelyik �rnyalt, hossz� sz�rei nem feket�k, hanem t�bbnyire fed�sz�r�kkel azonos sz�n�ek. A b�r palasz�rke.
V�ltozatai: a mosott (s�r�ny�) s�rga, farka �s s�r�nye vil�gos kr�msz�n�, majdnem feh�r.

PALOMINO
A mosott aranys�rga neve az amerikai kontinensen: palomino.
�rnyalatai: vil�goss�rga, v�r�ss�rga, (k�z�p)s�rga, s�t�ts�rga, agyags�rga, m�js�rga, sz�gs�rga, sz�nas�rga.

FAK�
Fak� sz�nr�l besz�l�nk, ha a fed�sz�r�kb�l a v�r�ses, melegebb sz�nkomponens hi�nyzik �s ez�rt �ltal�ban vil�gosabb, val�ban fak� sz�n j�n l�tre.
V�ltozatai: a k�z�ns�ges vagy val�di fak� hossz� sz�rei feket�k, �s gyakran szijjalt h�t�ak ezek a lovak. A b�r palasz�rke.Ennek �rnyalatai: eg�rfak�, zsemlefak�, mogyor�fak�. Azt a v�ltozatot, amelynek a hossz� sz�rei nem feket�k, a mosott (s�r�ny�) fak�t, a gyakorlat izabellasz�nnek nevezi. Ennek �rnyalatai: zsufafak�, rozsfak�, gerlefak�.

F�sz�nek:
 

DERES
A deres sz�n is f�sz�n. A fej �s a l�bv�gek s�t�tebbek, a test vil�gosabb sz�n�. A bes�t�s hely�b�l sz�nes sz�r�k n�nek. A sz�nek kever�ke egyenletes, foltok, alm�zotts�g ritk�n fordul el�. A deres, abb�l kiindulva, hogy milyen sz�n� l� sz�rei k�z�tt vannak feh�r sz�r�k, lehet: vasderes (feketederes), pejderes, s�rgaderes, fak�deres. Mind a h�romnak t�bb feh�r sz�rt visel�, a korral kialakul� �llapota a v�rcse. A feketev�rcse l� neve: szerecsenfej�.

SZ�RKE
Ez a sz�n a korral alakul m�r az els� vedl�s ut�n. Feh�r �s sz�nes sz�r�k kever�ke. A derest�l abban k�l�nb�zik, hogy a sz�nes �s feh�r sz�r�k nem egyenletesen vannak elosztva a testen, alm�zotts�g gyakran el�fordul. A feh�r sz�r�k a kor el�rehaladt�val egyre nagyobb sz�mban alkotj�k a sz�rzetet, �s ilyenkor m�r nem k�nny� s�t�t sz�rt tal�lni a lovon. A melanin ugyanis v�ndorol, �s id�s lovakon a v�gb�l k�r�l ennek folyt�n cs�nya melanom�k alakulhatnak ki. A bes�t�s hely�n feh�r sz�r�k n�nek. �rnyalatai: a piszkosfeket�n sz�letett csik�kb�l lesznek az ac�lsz�rke, sereg�lysz�rke, ez�stsz�rke (majdnem feh�r) lovak, �s ezek ny�ri sz�n�llapota lehet a legyessz�rke (kis, s�t�tsz�rke pettyekkel); a v�r�ses vagy barna csik�sz�nb�l lesz a m�zsz�rke. V�ltoz� sz�n�llapot a szepl�s (kicsi, barna pettyekkel) �s a pisztr�ngsz�rke (kicsi, piros pettyekkel) is.

TARKA
Tarka a l�, ha test�n nagyobb sz�nes �s feh�r foltok v�ltakoznak. V�ltozatai: a k�z�ns�ges tarka lehet fekete- pej, �s s�rgatarka, nagy, sz�nes �s feh�r foltokkal. Ha a sz�nes �s a feh�r foltok k�z�tti s�v t�z�tt, �rny�kolt tark�r�l besz�l�nk, ha sz�rke cs�k veszi k�r�l a sz�nes foltokat, ag�ttarka a sz�n neve. A habos tarka lovakon a feh�r �s a sz�nes mez�k k�z�tti hat�r elmos�dott, nem �les. Amerik�ban a tarka lovat pinto (paint) n�ven teny�sztik. K�t sz�nv�ltozat�t k�l�nb�ztetj�k meg, rengeteg vari�ci�val: a tobiano (itt ink�bb a test oldal�n �s alul vannak feh�r foltok) �s az overo, ahol a foltok a fejen �s a h�t t�j�k�n jelennek meg. Ezek �r�kl�d�se elt�r. A p�rductarka, kis, sz�nes foltokkal sz�nezett l� neve Amerik�ban appaloosa. Nagyon sok v�ltozata van. V�ltoz� �llapot�t is ismerj�k, elt�n� majd ism�t megjelen� foltok form�j�ban. Sabrakp�rduc az a sz�n, amikor a l� test�nek nagy r�sze sz�nes (pej, s�rga), a test t�bbi t�ja pedig p�rductarka).

CREMELLO
A kr�msz�n� (cremello) l� b�r�ben �s pataszaruj�ban nincs pigment, �s s�r�nye, farka �s r�vid sz�rei piszkos- (kr�m-) feh�rek. �ltal�ban cs�kaszeme van.

ALB�N�
Az alb�n� l� az ami m�r feh�ren is sz�letik, �s b�re pigmentt�l mentes (keselyfeh�r). Magyarorsz�gon nagyon ritka. El�fordul piros szem� �s cs�kaszem� v�ltozatban.